Mit teszünk a környezetünkért?

A Budapest Fashion & Tech Summit számos izgalmas előadással és programmal jelentkezett december első hetében, melyek között december 3-án egy fenntarthatósági side event keretében két kerekasztal-beszélgetés is megvalósult. Az esemény központi témáját egy kérdőív adta, melyben a szakmában tanulók és dolgozók elmondhatták, miért és mennyire tartják fontosnak a fenntarthatóságot, mit tesznek környezetük védelme érdekében és hogyan látják személyes felelősségvállalásukat. A beszélgetés során a szakértők az eredményekből táplálkozva adtak választ a fenntarthatóság legfontosabb kérdéseire.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) december 1-2. között rendezte meg a Budapest Fashion & Tech Summit (BFTS) digitális konferenciát többek között azzal a céllal, hogy Budapest felkerüljön a fenntartható divatfővárosok palettájára és iránymutató szerepet töltsön be a közép-európai régió fenntarthatóbbá tételében.

Annak reményében, hogy az MDDÜ felhívhatja a figyelmet a fenntarthatóság kiemelt fontosságára, a BFTS konferencia kísérőrendezvényeként december 3-án fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetést szervezett. A beszélgetés központi eleme egy fenntarthatósági kérdőív és annak eredményei voltak, melyet az Ügynökség állított össze és továbbított felsőoktatási és szakoktatási intézmények számára, valamint az általuk megvalósuló mentorprogramok résztvevőinek. A kérdőív lehetőséget adott arra, hogy a szakmában tanulók és dolgozók kifejtsék véleményüket, valamint olyan új területekre világítsanak rá, amelyeket érdemes lehet megvitatni a témában. A feltett kérdésekre oktatók, diákok, tervezők és gyártók egyaránt választ adtak.

A válaszokból kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők miért és mennyire tartják fontosnak a fenntarthatóságot, illetve milyen további lépéseket tehetnek a fenntarthatóság irányába mindennapjaik során. A kérdőív olyan témákat jár körbe, mint a hulladékmentesség a hétköznapokban, a közlekedés, az étkezés, az öltözködés vagy a vásárlási szokások. A kerekasztal-beszélgetés menetébe a szakértők beépítették a válaszokat, ezzel még közelebb hozva a tudatosságot a nézők számára.

A kérdőív eredményei alapján a kitöltők számára az átlagnál fontosabb, hogy csökkentsék az általuk termelt hulladékot és ezáltal a környezeti lábnyomukat. Többségük már aktívan beépítette a mindennapjaiba az egyszer használatos műanyagot helyettesítő termékeket (mosható textiltáska, textilzsák, kulacs, többször használatos ételdobozok), illetve a kitöltők 90,2%-a szelektíven gyűjti a szemetet.

A divat terén leginkább ruhájuk megőrzése érdekében tesznek lépéseket, hiszen a körforgásos gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy minél hosszabb legyen egy ruhadarab vagy termék élettartama. A válaszadók 52,8%-a volt azon az állásponton, hogy a ruhadarabok élettartamának növelése érdekében megjavítja a terméket, ha esetleg lyukas lesz, illetve 37,6%-uk odafigyel arra is, hogy alacsony hőfokon mossák a ruhadarabjaikat. Emellett majdnem minden harmadik válaszadó, 28,8%-uk előnyben részesíti ruhavásárnál a használt ruha, illetve vintage boltok kínálatát.

A táplálkozás szintén jelentős ökológiai lábnyommal bír, ezért sok esetben a „tányérunk” körül kezdődik a fenntarthatóságra, hulladékmentességre való törekvés. Az egyértelmű tendencia, hogy a válaszadók többsége törekszik az élelmiszerpazarlás minimalizálására: 71,2%-uk a vásárolt élelmiszerek 5%-át nem fogyasztja el. A válaszadók 55%-a odafigyel arra, hogy hazai eredetű terméket vásároljon, 31%-uk számára pedig fontos szempont, hogy a termék környezetbarát vagy újrahasznosított csomagolású legyen.

A kitöltők közel fele azokon felül is alkalmaz valamilyen környezettudatos megoldást, amire a kérdőív rákérdezett. A szövegesen adott válaszok között olyan fenntartható megoldásokat említenek, mint a saját termesztésű zöldségek és gyümölcsök, a komposztálás, a közlekedés rollerrel, a gyaloglás és az elektromos járművek használata, az újrahasznosítás, a napelem vagy energiatakarékos izzók használata, a mosódió, az eco és cycle tisztítószerek, valamint a mosogatógép igénybevétele.

A megkérdezettek 48,1%-a követi a környezetvédelmi programokat és kezdeményezéseket, azonban nem aktívak, illetve a válaszadók 3,8%-a vesz részt aktívan az ilyen jellegű programokban. A válaszadók 51,9%-a szerint pozitív szerepe van az oktatásnak a környezet megóvásában, míg más szerint nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon a tantervben a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság témája.

A kérdőív legfontosabb eredményei között szerepel, hogy a kitöltők 48,1%-a részben, míg 44,2%-uk határozottan személyes felelősséget érez a környezet és a klímaváltozás miatt. Az is beszédes, milyen fogalmakra asszociálnak a kitöltők a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban: 81,1%-uk a hulladékgazdálkodásra és az újrahasznosításra, 54,7%-uk a klímaváltozásra, 52,8%-uk a légszennyezésre.

A negyedik alkalommal megszervezett BFTS a fenntarthatóság, a tudásmegosztás, a kulturális örökség, valamint az e-kereskedelem és a megváltozott fogyasztói szokások szemszögéből közelítette meg és mutatta be a divatipar jövőjét, ingyenes programjain keresztül. A kerekasztal-beszélgetések azzal a céllal valósultak meg a konferencia kísérőrendezvényeként, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságára. A két beszélgetésnek az Iparművészeti Múzeum adott otthont, ahol a résztvevők záróprogramként egy izgalmas tárlatvezetésen is részt vehettek.