HFDA Academy design DIALOG – High-tech & design: az anyagfelhasználás vívmányai

Ahhoz, hogy egy tervezői elképzelésből konkrét, fizikai tárgy szülessen, szükség van anyagra, legyen szó ruházati cikkről, használati tárgyról vagy éppen egy közlekedési eszközről. Talán kevesen tudják, de az új termékek mintegy 70%-a alapanyag- vagy technológia-innovációkon alapul. A tervezők zömében nem a széket és a kereket találják fel – hanem azt, hogyan lehet olcsóbbat, tartósabbat, szebbet, jobbat, fenntarthatóbbat készíteni belőle.

A Magyar Divat & Design Ügynökség a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen, nemzetközi példákra alapozva hozta létre a Budapest Design Material Libraryt, hogy egybegyűjtse a legfrissebb és leginnovatívabb anyagok mintáit a világ minden tájáról és egy adatbázis formájában széles körben hozzáférhetővé tegye azokat. Ez az anyagkönyvtár fizikai formájában a MOME-n található, ez adta az apropóját, hogy az anyaginnovációról szóló design DIALOG beszélgetésnek itt legyen a helyszíne. A HFDA Academy keretében megvalósuló design DIALOG programsorozat elsődleges célja, hogy designipar és a szakma iránt érdeklődők számára olyan fórumot biztosítson, ahol a design szakterülethez kapcsolódóan naprakész, friss, eddig nem tárgyalt témakörökben vagy rendhagyó megközelítésben juthatnak információhoz.

Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója már kétszer is járt az anyagkönyvtárban és ahogy fogalmazott, "olyan, mintha kinyitnál egy „receptkönyvet” – inspiráló körbejárni és látni az anyagokat, annak is, aki nem tervező". Ők maguk megannyi anyagfejlesztési projekten dolgoznak – többek között olyan különleges kompozit anyagokon, mint a fémhabok – melyekben egyre fontosabbak a fenntarthatósági szempontok. Ennek fényében született Szolnok mellett egy gumiabroncs újrahasznosító üzem is – mert például bicikliútként is újjászülethetnek a régi kerekek.

A környezettudatossághoz, körforgásos gazdasághoz a beszélgetésen résztvevő három tervező is abszolút mértékben kapcsolódott. Papp-Vid Dóra, textil-és öltözéktervező iparművész, az Óbudai Egyetem Terméktervező Intézetének egyetemi docense úgy fogalmazott, hogy ma már "a papírra vetéstől egészen az elhasználódásig, a termék teljes életciklusát végiggondolják a tárgy és terméktervező hallgatók, fenntartható megoldásokban gondolkoznak; jobban érzik az, az anyagismeret fontosságát". Ahogy kiemelte: "ha veszel egy ruhát, de az idővel kilyukad, elszakad, abból készíthetsz még hajpántot vagy párnahuzatot. A vége pedig a portörlőrongy – de cél, hogy el is vigyük a terméket az életciklusa végéig".

Ebben Majer Lilla, a 878co. sportruhamárka alapítótársa és vezető tervezője is egyetértett. Bár felhívta a figyelmet arra, hogyha lehet, ne vásároljunk fast fashion üzletekben, ugyanakkor elismerte, hogy ma már ezek a márkák is felismerték a környezettudatosság fontosságát, tehát még ezekben az üzletekben is lehet újrahasznosított alapanyagú vagy organikus termékeket találni. "Ma már ez megkerülhetetlen – piaci hátrányt szenved az a gyártó, aki ezzel nem foglalkozik, hiszen a fogyasztók is egyre tudatosabbak."

Mind magánemberként, mint tervezőként elkötelezetten hisz ebben Koroknai Máté, a YT-Industries GmbH Senior Industrial Designere is, aki Németországban foglalkozik kerékpárok tervezésével. Bár szereti a tárgyakat, mégis az utóbbi időben igyekszik egyre kevesebb holmival körülvenni magát és a munkájában is olyan megoldások után nézni – például a csomagolódobozok esetében – ami nem kidobásra kerül egyetlen használat után, hanem például később szállítóeszközként is használható. Szerinte fontos, hogy "olyan, jó minőségű tárgyakat vásároljunk, amelyeket sokáig használunk, vagy ha látszik egy terméken, hogy nem lesz túlságosan hosszú az életciklusa, akkor igyekezzünk olyat választani, ami később újrahasznosítható".