Fenntartható bútorgyártás a környezettudatos jövőért

A Magyar Divat & Design Ügynökség, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem november 24-én ismét izgalmas kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődő közönséget. A diskurzus résztvevői a természet és a társadalom viszonyára helyezték a hangsúlyt, illetve megvitatták a formatervezés és az építészet szempontjából is jelentős fenntarthatósági problémákat.  

A Magyar Divat & Design Ügynökség és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem azért hozta létre a Budapest Design Material Libraryt, hogy a kreatívipar hazai szereplői mindig naprakészek lehessenek a leginnovatívabb anyagokkal kapcsolatban. Az anyagkönyvtár nemzetközi példák alapján  került kialakításra, és adatbázis formában teszi elérhetővé a világ minden tájáról egybegyűjtött mintákat. Az anyagkönyvtár ismertségének és elismertségének növelését a BDML Insider névre keresztelt rendezvénysorozat keretében megvalósított szakmai rendezvények támogatják.

Immár a negyedik kerekasztal-beszélgetés zajlott le az egyetem épületében, amelyen részt vett Blaumann Edit, a MOME Innovációs Központjának kutatója, Hegedűs Fanni asztalos és restaurátor, Szikszai László, a Sixay Bt. alapítója és ügyvezetője, valamint Wilheim Gábor, a Fabunio elnöke. A résztvevők Pap Dávid, a Fablab ügyvezetőjének moderátori vezetésével járták körbe a természetes anyagok reneszánszának témakörét.

Már a kerekasztal-beszélgetés elején, a résztvevők bemutatkozásából is kiderült, hogy a fához, mint anyaghoz való kapcsolódás, annak megközelítése, valamint az azzal való munka mind a négy résztvevő esetében eltér.  A beszélgetés során fény derült arra, hogy az összes résztvevő másként tekint a fára: van, aki az erdőre asszociál az anyag nevét meghallva, van, aki a klímát befolyásoló tényezőként tartja számon, van, aki alapanyagként gondol rá, de olyan is előfordult, hogy hulladékként tekintettek rá.

 Ezután Wilheim Gábor mutatta be a Fabunio szerepét a faiparban: a Magyar Bútor és Faipari Szövetség célja az, hogy népszerűsítse a faipari szakmákat az iskolákban. A célkitűzéssikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ennek köszönhetően mára már túljelentkezés tapasztalható a budapesti szakiskolákban. Kiemelt hangsúlyt fektetnek az oktatás megújítására is, fontosnak tartják a projektszemléletet, az oktatók képzését és a modern technológiákkal való megismertetésüket, hogy az ilyesfajta tudást és szemléletet első kézből tudják átadni tanítványaiknak.

A közönség a fenntartható bútorgyártás témájában is bővíthette tudását: bár a fa megújuló erőforrás, és alapvetően fenntartható alapanyagnak számít, a feldolgozás, a megmunkálás és a termékkészítés folyamatai miatt mégsem mondható teljes mértékben annak. A résztvevők erre keresték a megoldást a beszélgetés során ,  véleményük szerint szükséges lenne egyfajta szemléletváltás a bútorgyártásban. Fontosnak tartják a lokális gyártás előtérbe helyezését, hogy a termékek előállításához helyi alapanyagokat használjanak.

A társadalmi tudatosság növelése, a felhasználók attitűdjének megváltoztatása elengedhetetlen eleme a fenntartható bútorgyártásnak . A résztvevők úgy vélik, manapság gyakran használatosak az olyan hívószavak, mint a biológiai lábnyom, a környezettudatosság, vagy a zöld életmód, de ezek a definíciók sokszor összemosódnak. Az edukáció első lépcsőfoka tehát, hogy ezeknek a kifejezéseknek az üzenetét mindenki megértse, és beépítse a gondolkodásmódjába. Mindemellett a résztvevők megemlítték , hogy nem szabad csak a végfelhasználóra helyezni a felelősséget,  ellenben már az alapanyag feldolgozásnál, a termékgyártásnál  figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat.

A kerekasztal-beszélgetés lezárásaként a résztvevők szót ejtettek a Magyar Divat  & Design Ügynökség előremutató szerepéről is: Wilheim Gábor, a Fabunio elnöke az Ügynökség egyes mentorprogramjaiban  zsűritagként tevékenykedik, így  megállapította, hogy mióta a designereknek  lehetősége van edukatív programokon résztvenni, azóta fokozottan érzékelhető, hogy figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat is a tervezés során.