Design DIALOG - Út a gyártó kapacitástól a saját designkultúráig – Merre halad a veszprémi bútoripar?

A 360 Design Budapest programsorozat részeként podcast formájában folytatódik a Magyar Divat & Design Ügynökség designipari párbeszédeknek helyet adó kerekasztal-beszélgetés sorozata, a HFDA Academy Design DIALOG. Milyen stratégiai pillérek mentén érdemes építkeznie egy bútorgyárnak? Hogyan érhető el a kijelölt célcsoport a tömegtermeléssel szemben? Egyáltalán milyen a magyar design megítélése a nemzetközi piacon? A veszprémi epizódban a szakemberek a település designipari lehetőségeinek kérdéseire keresték a választ.

A Magyar Divat & Design Ügynökség idén ősszel a 360 Design Budapest nevű programsorozattal csatlakozott a Budapest Design Weekhez, mint a rendezvény szakmai partnere. A programok között három edukációs jellegű kerekasztal-beszélgetés is helyet kapott, melyekben helyi és regionális szakértők, valamint formatervezők fejtik ki véleményüket a designipart érintő legfontosabb kérdésekről.

A veszprémi bútoripar története

Veszprém kapcsolata a kézművesiparral hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A városban történeti okokból is régóta jelen van a design, hiszen a világháború előtt a gazdaság motorjaként funkcionált. A második világháború és a 2008-as világválság a designipart sem kímélte, viszont az iparág több kiemelkedő szereplője - köztük a Balaton Bútor - is megőrizte termelékenységét és azóta is ikonikus darabokkal látja el a hazai és külföldi megrendelőket. Az elmúlt évtizedek fellendülést hoztak a Veszprém-Balaton régió designiparának, melyben az Árkossy Bútor, a Plydesign és a Balaton Bútor jelenléte is folyamatos hatással van a terület design ökoszisztémájára. A régió további fejlődését az iparági szereplők kihívásokra adott válaszai fogják meghatározni, melyekről a Design DIALOG legújabb epizódjában értekeztek a veszprémi bútoripari szereplők.

Designkultúra Magyarországon

A magyar designipar történeti okokból adóan még nem rendelkezik olyan erős designkultúrával, mint például az északi országok, ami hivatkozási alapot nyújthatna az iparági szereplőknek a nemzetközi értékesítés során. A Közép-Kelet európai régió az elmúlt évszázadban leginkább beszállítóként tekintett Magyarországra, alkatrészgyártó, esetleg háttérgyártásért felelős üzemként. Ebből a pozícióból nehéz kitörni, a megoldás pedig hosszú távú gondolkodást követel meg a hazai szereplőktől.  A podcastban megszólaló szakértők szerint Magyarország jó úton halad efelé, hiszen érzékelhető a folyamatos fejlődés és a márkák is egyre nagyobb nemzetközi ismertségre tesznek szert. A fejlődés a kiváló utánpótlásnak, valamint a magyar márkák rendszeres külföldi szerepléseinek is köszönhető például olyan rangos eseményeken, mint az MDDÜ koordinálásban megvalósított London Design Fair, vagy a Maison & Objet nemzetközi designvásáron való megjelenés.

A hazai ipar nemzetközi megítélése

A veszprémi szakértőkhöz érkezett visszajelzések alapján a magyar designmárkák mind árban, mind minőségben felveszik a versenyt az európai élvonalban lévőkkel. Kitörési pontként az új anyagok és technikák használatát emelték ki. Ez az irány abban is megmutatkozik, hogy egyre több üveg, fém és világítástechnikai elemet építenek a bútorokba, amely erősebb szakmai tudást követel meg. A magyar design esetében nem beszélhetünk nemzetközileg is ismert stílusról, amellyel egyértelműen megkülönböztethetőek lennének a hazai alkotások, azonban a szakértők szerint ez csak idő kérdése. Egyelőre nem emelhető ki megszokott anyaghasználat, stílus vagy hangulat, amely a magyar design azonosítható lenne, így ennek kiépítése a jövő generációi feladata lehet.

Kapcsolatépítés gyártók és tervezők között

A hazai design fejlődésében kiemelt szerepe van a gyártók és a designerek közötti kapcsolatépítésnek. A szakértők szerint Magyarországon számos olyan mikro designvállalkozás létezik, amely különleges ötletekkel és formatervezőkkel és kisszériában gyártható termékekkel rendelkezik, amelyeket bár egy magasabb árkategóriában tudnak értékesíteni, de megnehezíti a versenyképességüket. A működési modell fontos része lehet a megfelelő gyártó háttér jelenléte, amely meghatározó feladatokban – például szükséges bemintázási, sablonozási és nullszériás tesztelési folyamatokban –  segítséget nyújtanak, így költséghatékonyan tömegtermelésben tudják megvalósítani a terveket.

Egyénre szabott termékek

Az egyik legnagyobb kihívás, amivel jelenleg a designipari szereplőknek szembe kell nézniük, az a célcsoport figyelmének a felkeltése. A szakértők véleménye szerint extra szolgáltatások biztosításával lehet a legkönnyebben bevonzani a potenciális vásárlókat és felvenni a versenyt a tömegtermeléssel szemben. Az értékesítés során érdemes olyan háttérinformációkat is láthatóvá tenni, mint a tervező neve, a termék árazásának filozófiája, a felhasznált anyagok leírása is, vagy lehetőséget nyújtani az egyedi textilválasztásra. Jó lehetőség lehet a termékek egyedi legyártásának, vagy akár csak az egyedi szövetválasztásnak a felajánlása. A személyre szabott designmegoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik, így ebben lehet a régió bútoriparának jövője.

Digitalizáció nyújtotta lehetőségek

A veszprémi régió egy óriási paradigmaváltás előtt áll. A designipari szereplők felmérték a lehetséges fejlődési területeket és lépéseket tesznek a közös cél megvalósítása érdekében, ami a magyar designipar népszerűsítése hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A fiatalabb generációkban egyre nagyobb az információéhség, kíváncsiak a mögöttes tartalmakra, az iparág viszont még csak ismerkedik a digitalizáció biztosította lehetőségekkel, így egy közös felület kialakítása megadná a kellő löketet a bútoripar fejlődésének.

A design DIALOG kerekasztal-beszélgetés szereplői:

• Babits Tamás – alapító és ügyvezető igazgató, PlyDesign Kft.
• Kerékgyártó András – vezető tervező, PlyDesign Kft.
• Árkossy Bálint – projektvezető, Árkossy Bútor Kft.
• Tálosi Katalin – enteriőr designer, Árkossy Bútor Kft.
• Kalauz Károly – ügyvezető igazgató, Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.
• Cser Anikó – belföldi értékesítési igazgató, Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.

Moderátor: Smiló Dávid – építész, Paradigma Ariadné

A podcast hanganyag formában elérhető az Ügynökség Youtube és Spotify csatornáin, illetve a Design Week Budapest és a Veszprémi Design Week Facebook oldalán.